A görög-perzsa háborúk során Pheidippidész egy óriásit futott Maratón és Spárta között. Hogy miért, arról több legenda is kering, de most ez mindegy is. Az öröksége egy igen hosszú táv lefutása, amit ma maraton futásnak nevezünk.
Na de mennyi volt ez a táv akkor?
i.e. 490-ben Pheidippidész korában nemhogy GPS technológia nem volt, vagy kilométerkövek az út mentén, de még a kilométer fogalma sem volt tisztázott. Szóval a történelem soraiba igazság szerint, csak a kiindulási és érkezési pont kerülhetett bele… na de 195 méter pontosan ismerhetjük azt?! Természetesen nem!
42, vagy mennyi kilométer futás története
Az 1800-as évek végén Michel Bréal javasolta az újkori olimpiák versenyszámaiba felvenni ezt a hosszú távú futószámot. Az említett történetre alapozva a Maraton és Spárta közötti távolságot javasolta. Ezt körülbelül 36-40 km volt.
A 42 ezer és 195 méter
1908-ban a londoni olimpián megrendezett maraton lett 42km és 195 méter. Mivel addig nem volt kőbevésett táv, így Alexandra királynő kérésére az eredetileg kijelölt, 42 kilométeres távot megtoldva értek a futók célba a páholya előtt.
Futópálya pontos lemérése
A versenyek egységes távolságának mérése nem kicsi feladat. A kapuvári verseny pályájának kimérését egy akkreditált személyre bíztuk, aki a világbajnokságok mérését is végzi.